Ahogy a magyar nyelv mondja, a félelem fél-elem, tehát nem egész.Fontos ezt tudunk, mert amikor félünk, akkor csak félig láthatjuk az igazságot, félig érezzük a valóságot, hiszen fél-elemben vagyunk.
Reszketünk tőle, remegünk tőle, kiver a víz, vagy falfehérré válunk az ájulás szélén...Nem kapunk levegőt és ez még jobban megijeszt.És ha még attól is rettegünk, hogy mások észreveszik rajtunk, az csak ront a helyzetünkön:hiszen ez valami olyan kontrollálhatatlan erő, ami megesz, elpusztít, és ezt ki szeretné?
Hát marad a folyamatos menekülés. Félni rossz. Ezért inkább elkerüljük a helyzeteket, amikor előjönne. Elkerülünk embereket, helyszíneket, villamost vagy a mozit. A magas tornyot vagy a létrát, a repülést... legyen bármi is amitől félünk, azt JÓ MESSZIRE ELKERÜLJÜK. Korlátoz minket. Elveszi a szabadságunkat. Gyakran az idő múlásával egyre több és több dologban korlátoz. Míg először csak a pókoktól féltünk, talán most már minden szőrös álattól is...
Tökéletesen igazad van. A többiek nem értik. Látják ugyan, érzékelik ennek a szenvedését, és ezt kiemelném, bizony ez MAGA A SZENVEDÉS, némelyikük segíteni is szeretne, mégsem tud.Ez az igazság. Nem tudnak. Megpróbálnak ezt-azt, elküldenek szakemberhez, gyógyszert keresnek a számodra vagy megmutatják, hogy számukra egyáltalán nem félelmetes az, ami neked igen.
De ettől az érzés nem múlik el.
OK. Akkor kezdjük az elején. Ha ide kerültél valahogyan, és magadra ismersz, dolgod van a rettegéssel. És jó ha tisztázunk pár dolgot.
Félni rossz.
Kellemetlen és szenvedés. És félni a félelemtől... hát az meg egyenesen borzalmas.
És nincs senki, aki helyetted meg tudná oldani. Te vagy a kulcsa az egésznek.
Úgyhogy minél hamarabb visszanyered a szabadságodat, minél hamarabb leteszed a korlátokat, annál jobb, mert nincs kétszáz éved ebben a testben, hogy arra várj, majd 50 év múlva megoldódik. És különben is, addig pedig mégiscsak félni kellene...
Tehát a félelem egy olyan kellemetlenségekkel járó energia, amit a testben érzékelünk, ami valamiféle összehúzódással jár. A gyomrod ökölbe húzódik, vagy a torkod szorul össze, talán a lábadból száll el minden erő.
Most, hogy ezt tisztáztuk, nézzük meg ennek a folyamatát. Mire is reagál így a tested?
Mitől félsz?
A haláltól
A betegségtől.
Hogy valami rossz történik.
Az ismeretlentől.
Magától a félelemtől.
Kezdjük az ismeretlentől való félelemmel
Ha ezt igazán megérted, a többi félelmed is
szertefoszlik magától. Az ismeretlentől valójában nem tudsz félni. Hát
ez nem így van! Tiltakozol most erősen, ugye? Félsz mondjuk attól, hogy
kalatorubanas?
Dehogy is. Mi a fene ez a kalatorubanas? Nem
tudom, de nem félelmetes, igaz? Tehát itt bizonyítottam be, hogy az
ismeretlentől valójában nem félsz. Jó, jó akkor mitől? Hát az ismerttől.
Attól, hogy azt feltételezed, hogy az ismeretlenre majd jól rá fog
illeni az, amit már ismersz. És az az ismert valami az meg egészen
szar... Na ettől tényleg be lehet szarni...Persze viccelek. De a viccen
túl, remélem megértetted a félelmed folyamatát.
Félsz a betegségtől vagy attól, hogy valami rossz történik
Éppen az imént tisztáztuk, hogy valami
ismerttől félsz. Lejátszod magadban a játékot, hiszen te MÁR tudod,
anélkül, hogy megtörtént volna. Mondod magadnak, elképzeled, színes
szélesvásznú mozifilm -mindez a fejedben. Újra és újra lejátszva, talán
különféle szörnyűbbnél szörnyűbb kimenetelekkel. Minél tovább csinálod,
annál szörnyebben érzed magad tőle. És lehet, hogy már a környezetedet is
bevontad a játékba.
Félted magadat és a családtagjaidat - az esetek többségében olyan eseményektől, amelyek NEM következnek be. Viszont jól elrontottad a saját és a többiek napját is. Remélem érzékeled, hogy milyen ördögi kör ez. Minél többet csinálsz belőle, annál több a rettegés és annál rosszabbul érzed magad.
Viszont a jó hír: minél
kevesebbet csinálsz belőle (értsd: leállsz a fejedben vetített mozival),
annál jobban érzed magad. És minél jobban érzed magad, annál jobb az
életed.
Úgyhogy állj meg! Állj meg a fejedben!
Szeretném kipróbálni a gyakorlatban is, hogy hogyan tudok megállni.
Ez az egyik legerősebb negatív érzés, amit ez a test
érezni képes. Vizsgáljuk ezt is meg közelebbről: Mitől is félsz? Nem
tudom. Ugyanis nem haltál még nem, tehát nem tudhatod, milyen is
meghalni. A "nem tudom-tól" pedig nem lehet félni, hiszen azt sem tudhatod
milyen. Ha ez pedig így van, akkor mitől is félsz valójában? Valamitől,
amit mondasz magadnak a halálról. Valamit mondasz, amit nem tudsz
leellenőrizni, hiszen még senki vissza nem jött onnan.
Maradjunk
annyiban, hogy a halálról nem tudjuk milyen, akkor pedig ott van pőrén a
rettegés, az az energia, ami korlátoz, bezár és felemészti minden
erődet. Mi lenne, ha most az egyszer - vagy akkor, amikor rád tör -
hagynád, hogy "elpusztítson", hagynád, hogy felemésszen. Mit is
veszíthetsz? Egyedül a szenvedést, a rémületet.
Akik megtették,
nagyon érdekes eredményre jutottak. Kiderült, hogy amit korábban hittek,
hogy a rettegés elpusztítja őket... NEM TUDJA ELPUSZTÍTANI az önvalót,
azt aki valójában vagy. A rettegés sem más, mint a többi érzés. Jön és
megy. A félelem jön, felerősödik, talán jól megremegteti az embert vagy a
kirázza mint a hideg, DE nem tud elpusztítani.
Itt van néhány felsóhajtás, amelyet a halálfélelmet úgy igazán
megtapasztalt emberek mondtak:"Ó, hát ettől féltem ennyire?!" "Ez nem
is rossz. Tulajdonképpen semmi rossz sincs benne." "Nem tudok már
azonosulni vele!" "Nahát, ez ilyen egyszerű?"
Ó igen. Lehet, hogy egyszerű, de nem mindig könnyű.
Félsz magától a félelemtől
Ez aztán a róka fogta csuka. Vedd észre, hogy már most rettegésben töltöd a napjaidat, így az életedet.
Mi a legrosszabb, ami történhet? Meghalsz? Kinevetnek? Vagy magányosan tengeted az életedet?
Ezek
is lehetséges válaszok, de szerintem a legrosszabb már itt van:
mégpedig az, hogy ebben a félelemben éled tovább az életed, a következő
10, 20, 50 stb. évet. Ez a szenvedés a legrosszabb, úgyhogy ne habozz
tovább vagy
1. hagyd abba és kezdj el élni szabadon
2. vagy gyere el egy belső utazásra, hogy biztonságos környezetben kiderüljön mi a helyzet ezzel a félelemmel.
Találd meg, amit igazán szeretsz!
Szeretettel üdvözöllek, itt megismerkedhetsz velem
A Belső Utazás nem helyettesíti az orvosi kezelést. Nem adok orvosi tanácsot, nem diagnosztizálok. Alapos kivizsgálásért, diagnózisért és orvosi kezelésért fordulj szakorvoshoz. Én képzett és akkreditált alkalmazója vagyok a Belső Utazás módszerének. A betegségek, a tünetek mögött meghúzódó érzelmi blokkokat segítek számodra feltárni és felszabadítani.