Az ego lebontásáról: Mark Waller cikke arról, hogy "csináljuk-e " az Életet
Egy ideje már forgalomban van a népszerű lökhárító matrica "...
történik". Mindannyian tudjuk mi megy az üres helyre. De ha az Élet-et
helyezzük be "Az Élet történik"-et kapjuk. Engedd meg, hogy feltegyek
egy kérdést: Az Élet "történik" vagy "csináljuk"?
Ez egy fontos különbség. Az egyik esetben az Élet által élünk, a másik esetben kontrolláljuk az Életet. Ez az akció szemben a cselekvéssel.
A szótár szerint az akció egy főnév, ami ezekkel a szavakkal definiálható erőhatás, folyamat és aktivitás. A cselekvés pedig mindig feltételez egy tárgyat és egy cselekvőt, aki cselekszik. Cselekvőnek lenni hatalmas felelősség. Előre kell látni minden egyes pillanatot. Ez azt jelenti, hogy folyamatosan ki kell vetíteni magunkat az elképzelt jövőbe. Készen kell állni, kontrollálni és tőlünk kell, hogy "működjenek a dolgok". Az (erőlködés illúziója pedig az, hogy időnként ez működni látszik.Dolgozz keményebben - több pénzt csinálsz, ha éber vagy, elkerülöd a ballépéseket, ha előre nézel, látod az akadályokat.
Azonban a cselekvőnek nyomorúságos élete van. A cselevő a
kontroll illúziójában él, hogy a világot az ok és okozat mozgatja. És ha
azt az életet akarja, amit akar, akkor folyamatosan okoznia kell azt.
Ha a dolgok nem úgy sülnek el, ahogy akarja, akkor kudarcot vallott.
Vagy azt mondjuk "... történik." A cselekvés cselekvőt, csinálót igényel
a cselekvés során. Az ego jó pontot gyűjt a cselekvésért: büszkeséggel
mutatunk a cselekvésre. Mindezek után, mindannyian azt hisszük "én
jobban csinálom, mint a másik", nem? Persze a cselekvés illúziója
összeomlik, amikor elgázol egy kamion vagy rákot találnak nálad, vagy a
gyerekedet megöli egy eltévedt golyó.
Hol van ebben az ok és okozat?
A cselekvés illúziója a 80-as években úttorlaszba ütközött: A Berkeley kutató laboratóriumában történt, ahol a kutatók azt találták, hogy a cselekvés tudata fél másodperccel az akció kezdete után történik. Szó szerint azt fedezték fel, hogy az akció megtörténte után az ego-elme előáll, hogy bezsebelje a nyereséget.
Próbáld ki ezt a rövid kísérletet: Próbáld előre megjósolni azt a pontos pillanatot, amikor felállsz, vagy leülsz, vagy bemész a konyhába, vagy megvakarod a könyöködet. Valójában elemezd a mentális folyamatot, amely arra irányul, hogy erőfeszítést tegyél egy bármikori akció érdekében. Hacsak nem imádod a "cselekvő" hazugságot, felfedezheted, hogy habár eltervezted az akciót, vagy gondoltál rá, hogy megtedd, a döntés és az akció nem egy időben van. Lehet, hogy azon gondolkozol, hogy felállsz, vakaródzol, talán eltervezed, hogy beindítod az autót, de az akarás aktuális pillanatát nem tudod tetten érni.
Az Élet történik. Az Életnek nincs szüksége cselekvőre. A cselekvő illúzió. Mindaz a hatalmas gőzerő, amit az Élet meghódításába, kontrollálásába, életben tartásába fektetünk - fölösleges. Mint amikor a cipőt kacsalábra vesszük fel. A cselekvőt csináljuk, és nincs semmi, amit "tehetünk" ezzel.
Az akció megtörténik. Amikor akcióban vagyunk, nem próbáljuk le előre, nem tervezünk. Nem látunk előre.Az akció az Élet spontán kifejeződése. Ki fog fejeződni. Az akciónak van egy intuitív érzékelése, ha egyszer a "cselekvő" elállt az útból.
Ez azt jelenti, hogy csak adjuk fel? Nem, nem tudjuk feladni. Azt tesszük, amit teszünk. Az akció
történik. Az Élet történik. De mindez olyan helyzetet teremt, amelyben
már nem véresen komolyak a dolgok. Az Élet "E-ticket" a cselekvés
illúziójával (E-ticket= a Disney Wold-ben használt jegy, a legmenőbb
játékokra szól. ford. megjegyz.) Mi lehet ettől izgalmasabb?
Amikor
egy klassz regényt olvasunk, azonosulunk a hőssel vagy hősnővel. Ettől
lesz olyan izgalmas az olvasás. De sosem felejtjük el, hogy mi az olvasó
vagyunk. Az Életben elfelejtettük, kik vagyunk valójában. És ezt téve
belekeveredünk a kimenetelek közül a saját változatunkba. A "cselekvés"
illúziója sok nyomorúsággal és szenvedéssel jár együtt.
Nem tudjuk feladni. Adtak nekünk egy szerepet és el fogjuk játszani a szerepünket. De az Élet spontán kifejezi önmagát a mi ok okozat változatunk nélkül is. Tudva ezt megpihenhetünk, és megadhatjuk magunkat az Élet folyamatának. A "cselekvő" illúziója nélkül minden pillanat mentes az elvárásoktól és előretervezéstől. Elkezdjük látni, hogy ami a Végtelen Kifejeződése az az egy Élet kifejeződése.
Amikor abbahagyjuk az aggódást, hogy mi következhet, szabadon felismerhetjük azt, Ami Van. Azt találjuk, hogy Ami Van, az elegendő. Tökéletes és kielégítő. A beteljesülés, amiért küzdöttünk, mindig is itt volt. Az Élet nem követel erőlködést, küzdelmet vagy törekvést.
Mi a célja az Életnek? Az Élet maga. Hogyan éljünk akkor? Ez most
történik. Észrevetted? Az Élet most történik. Az Élet történik. Felejtsd
el a cselekvést! Maradj részese az Élet történésének!
Ezek
kölcsönösen kizárják egymást (vagy cselekvés vagy történés). A cselekvés
azt feltételezi, hogy a Most nem elég. Az akció az Élet folyamata,
anélkül, hogy valaha is tudnád, mi következik. Ha ez megrémít, akkor
talán itt az ideje megkérdőjelezni a feltevéseidet. A "cselekvő"
tragédiája, hogy az Élet folyamata már elment mellette, mikorra a
"cselekvő" a tudatára ébred ennek.
A felébredt tanító Byron Katie írja az Ezer név az Örömre c. könyvében: "Csak akkor szenvedsz, amikor hiszel egy olyan gondolatban, ami ellenkezik a valósággal." A "cselekvő" ellenkezik a valósággal. "Ha egyszer már nem hiszel a gondolatodban, anélkül teszel, hogy cselekednél bármit is, mert nincs más lehetőség."
(A fordítás Mark Waller engedélyével)
Az ego nem az ellenséged. Ha felismered önmagadat, önvalódat, akkor egyszerűen feloszlik.
A Belső Utazás nem helyettesíti az orvosi kezelést. Nem adok orvosi tanácsot, nem diagnosztizálok. Alapos kivizsgálásért, diagnózisért és orvosi kezelésért fordulj szakorvoshoz. Én képzett és akkreditált alkalmazója vagyok a Belső Utazás módszerének. A betegségek, a tünetek mögött meghúzódó érzelmi blokkokat segítek számodra feltárni és felszabadítani.